Minden nap szétszakad a fejem. Én már annyira frontérzékeny vagyok, hogy már Sandyt is éreztem, nem mintha nem lett volna bőven elég, ami itthon volt. Nulla, meg két fok?? Tizenötről egy nap alatt? Fölhőkkel? Észen vagy?
Felül kezdi, majd a napi stressz meg a képernyőzés lenyomja, hogy a halántékomon meg a szemgödrömben dörömböljön, aztán délutánra átcsúszik a nyakamra (teljes bemerevedés, ropogtatás), ott felkúszik hátul hogy reggelre megint felérjen a klasszik fejfájós pózba.
Azt hittem, hogy az edzés segít. Segít is, kiizzadom, kiverekedem, kimozgom, de reggel újra kezdi.
A sok fejgyötréstől kijöttek a kétszemközötti pattanásaim.
Igazolásom van arról, hogy ezen a héten írásképtelen vagyok. Jövő héten jövök!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
J.W. 2012.10.31. 16:12:27
Ez nekem is ismeros. Egybol amikor kezdodik (reggel felkeles utan), beveszek egy Advil Ultra-t. Ez elmulasztja kb. egy oran belul, legrosszabb esetben tompa nyomas marad, jobb esetben semmi. Utalok gyogyszert szedni, de sajnos mas nem segit, ha nem veszem be reggel (vagy akar kesobb is jo, de akkor tovabb szenvedek), akkor ugyanaz van mint amit leirtal.