Ugrás a tartalomhoz
ápr. 07. 2012

Gorilla glass

Az ölembe pottyantott telefonom a kocsiból kiszállás alkalmából elegánsan megnyalta a betont. Ő törésvonalakkal én meg ideggel lettem tele, mert azt hittem, hogy ezt húsz alatt nem úszom meg. Aztán hazaérve kiderült, hogy ez inkább negyven-ötven, azóta gyakorlatilag a sírógörcsömet tartogatom egy alkalmas pillanatra.

Azt hiszem kimondható, hogy teljesen nonszensz, hogy százezres gépekkel bűvészkedünk az utcán, egy méter akárhány centire a gravitáció csattogó pofájától.

Megint utálom a technikát. Csak a pénzemet viszi. Már ha lenne. Jó, van. De ÖTVEN????!!

 

süti beállítások módosítása