Vágyakat, idilli képeket üldözök a valamiben való elmerülésről. Arról álmodozom, azt szeretném, ha lenne erőm pihenni. Kikapcsolódni. Amikor ott tartok, hogy a legvégén rájövök: az energiáim és parányi szabadidőm legutolsó cseppjei is széttöredeztek a különféle…
Valahol a Dawson's Creeknél kezdődött a gitár meg a poprock. Persze, mert hát azért valljuk be, hogy Joey-val meg Pacey-vel mindenki szívesen kipofozta volna a tiniszexes élményeit, hogy azért legyen mit kitenni a falra a kínaipiacos alsógatyás Gáborok és cérnakilógós melltartós…
Attól, hogy Alanis új száma pont olyan, mint egy viszonylag elfogadhatóan sikerült kevin costneres sportfilm utolsó négy perce - home run, visszatérő csaj, nagytotál, meg minden - , én még nagyon szeretem.
Végül is még időben vagyok.
Gáz vagy nem gáz, de nekem nagyon fekszik a Coldplay új(?) száma, egyszerűen a gitár, az nagyon feelgood. Csak ezt a vega gyereket kellene kivenni belőle, ez az állandó, elnyújtott, érzelgősnek szánt, panaszos nyávogás, az majdnem hazavágja az egészet. De még így is.…
