Mandula apja elhajtott minket, hogy a Nyugatinál aznap nyílt Aldiban vegyünk neki egy terrabájtos háttértárolót a  meglévő másik tizenkettő mellé. (Becsületükre legyen mondva, ezúttal nem három darabot hoztak mindenből, hanem három raklapot. Az egy másik történet, hogy az egész üzletet megszálló nyugdíjasok egyedül az ingyen hotdog-kávé kombóra voltak kíváncsiak.)

Tökéletesen értetlenül állok az effajta adathalmozás előtt, mert én részemről a meglévő ezerkétszáz gigabájtomat sem tudom megtölteni, vagyis hát látom, hogy nincs értelme, mert olyan filmeket halmoztam fel így is, amit soha a büdös életben nem nézek meg újra.Vagy egyáltalán meg se nézem. (A pornót egyszer, de abból is a csak a HD-set.)

Ugyanígy vagyok Anya recepthalmozásával is, tökéletesen átérzem a több tonna Magyar Konyha, Tina Receptmagazin, Kiskegyed Konyha  elhanyagoltság miatti frusztrációját, mert az nagyon szar lehet, hogy  tudod, hogy neked van a legfaszább cukkinis tojás recepted a világon, de senki nem akarja csőbe sütni.

Aztán erre fel jött tegnap este Mandula keresztapja, akinek egyrészt szobányi, katalógusokba rendezett receptgyűjteménye van, hiszen foglalkozására nézve postás, de hivatására nézve már uborkából pingvint faragó látványszakács, másrészt most vett a német Pennyben szintén egy terrabájtos meghajtót, AMIT AZ INTERNETRE LEHET CSATLAKOZTATNI, így bármikor, bármilyen készülékről elérhető. Most már sajnos semmi sem fogja meggátolni abban, hogy az egy órás telefonbeszélgetésünk alatt részben rátöltött 60 gigabájtnyi fotóját bárhonnan és bármikor kitegye az éppen nála lévő internetesképes bármi képernyőjére. Mert ő megteszi. Olyan.

Amiről végső soron írni akartam, hogy valamiért nem voltunk képesek ellenállni az egyébként nem csak ott, de minden más Aldiban is tízezer forintért kapható Martello Cascolinonak. (Nyitási akció a lófaszt)

Igazi sznobként nem vagyok meggyőzve a kapszulás kávéfőzésről, de inkább megvettem, hogy gátat szabjak az idebent Kopi Luwak kávét daráló őrültnek, aki két éven belül százezer több százezer forintért vett volna egy igazi eszpresszógépet.

Most még megúsztam, de Mandula előtt mélységesen titokban tartom, hogy annyira azért nem vagyok elájulva a Martello-íztől. Mert ugyan nem rossz, de semmivel sem jobb az eddigieknél, amit otthon ittam. Kevésbé maszatos, viszont több a szemét. Az ár - természetesen - nem számít.