budapest

Mandulának nem könnyű ajándékot venni. Valóban (kis)macska természete van, mert még az örülésben is öntörvényű, tehát azzal nem oldasz meg semmit, ha Whiskast veszel neki. Lehet, hogy utálni fogja. A Sonyericsson Xperia Mini Prot pont azért néztem már hónapok óta, mert megvenni nem mertem. Néztem használtan, néztem boltban, néztem neten, néztem mást, majd nem néztem semmit, mert éppen lebeszéltem magam az egészről.

A használt, FEHÉR készülékek piaca soha nem pörgött igazán, aztán egy ideje kizárólag csak nagyon drágán kerültek eladásra, és végül is mindössze kétezer forinttal vettem meg drágábban, mint amennyibe az utolsó, újszerű állapotúnak mondott telefon került volna. Nem tudom miért pont most vettem meg. Ennyi erővel már egy hónapja is belevághattam volna, passz.

Rettenetesen kiakadt rajta, hogy most, amikor itt a lakás (a teljes elzárkózásomat, miszerint "NA, ahhoz aztán semmi közöm és nem én akartam így", csak óvatos formába csomagolva közöltem), meg a nyaralás, meg egyáltalán, van telefonja, minek költeni?

Nem tudom, mert biztos olyan vagyok, mint az anyám, hogy nem tudom megfogni a pénzt, vagy mert olyan vagyok, mint az apja, hogy jobban tudom, hogy mi kell neki, vagy mert olyan vagyok, mint amilyennek én magyarázom meg magamnak magamat, hogy - de ezt hagyjuk, mert lehetett itt olvasni erről eleget, és most nincs hozzá kedvem -, vagy mert egy halálosan gáláns, szíve csajának egyszerűen csak örömet okozni akaró szívtipró vagyok. (Nem, nem, nem, igen.)

Az abszolút meglepetést a faszba hagyva, most úgy jártam el, hogy hagytam, hogy előtte kizúgja magát, majd ezután fogtam a kezét és elvittem a boltba. Ami kurvára zárva volt. Ennyit a felsülésről. Hívtam boltos csávót, aki annyit szabadkozott, hogy bocs, el kellett jönnie húsz percre. De mondom, hogy, alig egy órája, hogy beszéltem vele telefonon, hogy lehet-e kártyával fizetni, mert mennék, de ha nem, akkor kell kivennem előtte pénzt automatából. Bocs, el kellett jönnie. Komolyan? Így? Ez most a menő üzletpolitika? Jó, ingyen kiszállíttatja nekem futárral este hétig.

Legkésőbb akkor biztos voltam benne, hogy ez a telefonzugboltos faszkalap is ugyanolyan seftes, drogos, hajógyáridiszkós picsafing, amikor a futár este fél hétkor megjelent a ház előtt egy FEKETE telefonnal. Még ő is csodálkozva nézi, hogy de hát a dobozán fehér telefon van lefotózva. Mutatom neki az IMEI számos, vonalkódos, felmatricázott oldalt, hogy azért mégis csak azt kellett volna megnézni a boltosnak, mert ott bizony elég nehéz eltéveszteni,  a "BLACK" feliratot.

Telefonál. Fehéret akar. Aha. Most ő már nem jönne vissza, nem akar este nyolcig dolgozni. Jó. Jó .Jó. Oké. Lerakja. Holnap hova vihetem ki, kérdezi. Csúnyán nézek rá, hogy nem a te hibád, de sehova, mert nem véletlenül vettem meg ott és ma és már fél tizenegykor megkaptam az sms-, hogy mehetek a telefonért. Az sms-ig bezárólag tök kamu volt az egész, de ekkor már annyira fel voltam húzva, hogy szinte szántam a futárt, mert neki fogalma sem volta róla, hogy gonoszabb valakivel áll szemben, mint a Diablo III, mert nekem a szervereim is futnak, viszont hárommillió klikkeléssel sem lehet kinyírni. (Hát, most ez jutott eszembe.)

Nem jön vissza.

DE.

Jóó, visszajön.

(Még szép, hogy vissza, még akkor is visszahozza a telefont, ha úgy szállítja ki mint Ace Ventura, az sem érdekel, de nekem MA a kezemben lesz egy FEHÉR Sonyericcson Mini Pro).

Visszajött, én meg bénáztam még tíz percet, mire meg- és átnéztem a telefont, aztán kifizettem neki.

Egy órával később onnan tudtam meg, hogy ez egy jó ajándék volt, hogy emailt kellett Mandulának írnom, hogy egy köszönöm meg egy puszi megteszi.

Elolvasta, visszaírt, hogy mindjárt. Aztán kaptam.