Hogy is kezdődhetne annál jobban  ez a reggel, minthogy lecsippentem az egyik zeneileg kiművelt ismerősöm zeneajánlóját - St. Germain-So Flute (és hát mitagadás..) -, és beteszem háttérzenének az indexen hajlongó Sara Jean Underwood cickójógájához? Ez a cijóga. Vagy cickóga. Majd még eldöntöm.

Sara Jean Underwood Nude Yoga: Warrior... by adrian98123

Dolgozom. Ezt most így és eddig szeretem. Mögöttem van két nap matiné, lerohadt rólam az összes ideg és holnap megint egy szabadnap vár, ráadásul a meló most annyit jelent mindössze, hogy pár órát elvonulhatok a saját dolgaimmal a belakott sarkomba.

Úgy emlékszem, hogy 33 év alatt sose volt olyan, hogy már április végén fürödni lehetett volna. A május végi kánikula a júniusi monszun előtt az megvan, az hagyomány, de ez nem, ez valami új. Papucs, fű, pléd, büfé, sör, lángos, kártya, a víz Jazz szerint úszásra kiválóan alkalmas. Én azért a biztonság kedvéért várok vele holnapig, még az is majd egy hónapnyi előny az elmúlt évekkel szemben, és egyben olyan rekord is, amit nem is akarnék megdönteni.

És nem fogjátok elhinni, mim van. Jazz menyasszonyától kaptam. EZ kérem szépen engem mintegy tízmilliós ugrással a világ legmenőbb arcai főtáblájának elejére sorol, mert EZ minden hipszterség esszenciája, az Alain Delon szatyor:

Addig nem halok meg, míg egy kellően műanyag szemüvegben, rövidnadrágban, saruban, wampon szerzett pólóban nem hurcolok keresztül az esti Astorián hat darab zsömlét és két matchos kefírt benne.

Azért volt a strandon más is. Az orbitnak vége, mert a rágógumiiparban olyan fordulat jön, ami wirgley-éket gyakorlatilag meg nem történté degradálja:

Méghogy medvetalp, Old Shatterhand!

És ha már ilyen fotóriportba mentünk át, akkor jöjjön az utolsó kép. Engem mindig meglehetősen elbűvöl a közútjaink kedélyesen balkán-mediterráni következetlensége, hogy pl. Budapest, a nagyobb városok, valamint az ország főbb bevásárlóközpontjai környékén gyakorlatilag lehetetlen megtenni két kilométert minimum hat darab körfogalmon való áthajtás nélkül, de ahol úgy igazán, de nagyon kellene, ott nincs. Ott egyetlen egy, közlekedésstratégiai szempontból a lehető legfájdalmasabb pontra odabaszott, egy kibaszott, makacs, jókurva piros lámpa, az van. Piros. Mert mindig piros. És mindig várjuk azt a keresztben érkező, tétova, három autót. Hiába halad nagyjából hatezer autó a tavak-Budapest tengelyen, hiába pöfögjük tele Martonvásárt a pillanatok alatt kialakuló dugóban, az a nyomorult piros lámpa még mindig ott van, és mi még mindig várjuk azt a három másik gépkocsit, minden évben, minden nyáron. A martonvásári önkormányzatba mindig a zsenik kerülnek be, az már hétszentség.

De ezzel ne is törődjetek, hogy elszálljon mindenkiből a méreg, forduljunk újra Sarahoz, mert a jóga valóban nyugtat. Szép napot, derűs estét, azaz van még ott, ahonnan ez jött.

Sara Jean Underwood Nude Yoga: Plank Pose &... by adrian98123