budapest

Igen cudar világ van most arra, a moziban mutatták. Nem elég, hogy ez az brutálárja Bond úgy szétkrosszmotorozza a bazársort, mint az egyszeri magyar gyerek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, mert az semmi. Hanem jön az északír ex-CIA ügynök, a Taken Neeson, akit azzal vert meg a sors, hogy nem a telefonját meg a bankkártyáját hagyja el állandóan, hanem az egyébként igen figyelemreméltó szemöldökökkel rendelkező családtagjait. Na, ő úgy széjjelveti a szerencsétlen várost, ahogy az annak a bizonyos II. Mohammed, szultán illetőségű Oszmán-házinak sem sikerült, pedig ő a magyar Orbán ágyújával küldte meg a falakat. (Az Unió meg az IMF helyében természetesen okulnék a történtekből, mert Konstaninápoly sem volt az a szarral tapasztott rattantanya, aztán meg lehet nézni, hogy most úgy közlekedik keresztül rajta minden hárombetűs titkosszolga, mint gyerekben a legókocka.)

Taken Neeson nem éri be azzal, hogy puszta kézzel felkoncolja a várost, még az őzikeszemű lányát is arra biztatja, hogy random helyeken és időközökben gránátokat hajigáljon kommunikációs célzattal, amikor erre azért már vannak modernebb eszközök is - feltehetőleg és főleg egy CIA ügynök bőröndjében.

INNEN SZINTE SPOILER, BÁR SPOILERT EMLEGETNI E NEMES ÉS TRADICIONÁLIS AKCIÓFILMEK TEKINTETÉBEN - HA IGAZÁN ŐSZINTÉK VAGYUNK - BIZONYOS MÉRTÉKIG INDOKOLATLAN HÍZELGÉSNEK TŰNIK.

A Bond jó film volt, bár még mindig úgy dugják meg ölik benne a topmodell lányokat, hogy néha már a sorrendért aggódok, a Taken 2 pedig egy józanul, önkritikusan rövid, de igen tisztességes iparosmunka, ahol olyan szuperkravmaga fogástól hal meg végül a főgonosz, hogy az még számomra is megfejthetetlen. (Ezt aztán végképp nem vagyok hajlandó spoilernek tekinteni, mert mégiscsak Luc Besson fialta a filmet, és Natalie Portmen pedig már elég régen volt kislány.