Mandula nem tud sietni. Vagy én nem tudok leállni. Általában már rajtam van a cipő, kabát, kezemben a kulcs, amikor ő még sehol nincs. Szöszmötöl. Ő sosem hagy otthon semmit, sosem felejt el semmit, mindig megvan mindene. Én gyors vagyok, felületes, mindig mindet kereső, elhagyó,…
Ezerszázalékosan biztos vagyok benne, hogy Gaál Noéminek mind a két melle felsóhajtott megkönnyebbülésében, hogy VÉGRE ELKEZDETT esni a hó. A nyavalyás, majdnem nem esett, pedig megmondták neki, hogy essen!Én azért csak leírom, hogy ilyen az, amikor vihogva szemberöhög a…
